17. fejezet

Bocsánat, hogy tegnap nem hoztam, de vihar volt és ki kellett kapcsolnom a gépet !

	Orishas Feat. Heather Headley - Represent, Cuba .mp3
	Found at bee mp3 search engine

Amire Mandy és az "ismeretlen táncol :)


Mai napom eddig kifejezetten unalmas. Reggel bementem dolgozni, ahol ugyan Miranda megint játszotta a kemény főnök szerepét, de hamar lecsillapodtak a kedélyek. Most egy újabb cikk írásán dolgozom, ami sokkal jobban tetszik mind az eddigiek. Téma ezúttal pedig a fiatal sztárok étkezési problémái. Szerintem érdekes. Főleg, hogy ez által felhívhatom egyszerű tinik figyelmét is erre az igen csak súlyos problémára. Nekem ugyan soha nem voltak ilyen gondjaim, mert soha nem küzdöttem súlyproblémákkal, de ez-az a téma, amiről nem lehet eleget beszélni.
Készítettem egy hideg limonádét majd a laptopom elé telepedtem. Egyelőre csak kutatómunkát végzek, mert nem akarok semmi sem elkapkodni. Az interneten számtalan képet, cikket találtam már ebben a témában, de én valami újat akarok mutatni. Még nem tudom, hogy sikerülni fog e de rajta vagyok, de a tervem már megvan.
Két óra böngészésén után, már kezdtem unatkozni, ezért felhívtam Johnt.

- Szia. Nem találkozunk ma?
- Jajj ne haragudj szívem, de el kellett utaznom Los Angelesbe egy üzleti útra.
- És ezt amúgy mikor akartad elmondani?
- Jajj cica ne legyél féltékeny.
- Mióta vagyok a cicád? Soha nem hívtál így és mondjuk, közölhetted volna tegnap mikor nálad voltam, hogy hé te hülye ma ne keress, mert nem leszek a városban.
- Mondom, hogy csak üzleti útra jöttünk.
- Jöttünk?- kérdeztem vissza
- Igen én Isa, meg egy kedves ismerős
- És az a kedves ismerős, csak nem véletlenül nő?
- De képzeld nő, mikor Isa hozzám került, sokat segített nekem és jóba lettünk.
- Oké- nem, nem vagyok ideges. De faszomat. Igen is ideges vagyok. – most le kell tennem

Válaszára már nem voltam kíváncsi, mérgemben kinyomtam a telefont majd duzzogva eltrappoltam a kanapéig. Hogy képzeli? Jó, oké felőlem menjen el, hiszen ha ott van munkája!! De engem meg sem kérdezett, sőt nem is szólt, hogy „hé édes holnaptól nem leszek itthon, ja és egy ismerősömmel megyek el, aki mellesleg nő”. Hát basszameg.
Pár perc múlva újra csörögni kezdett a telefonom. Tudtam, mivel az ő csengőhangja szólt. Tetszett is a szám ezért végigdúdoltam az egészet majd mikor lerakta, gyorsan kikapcsoltam a mobilomat, még mielőtt újra próbálkozna. Azért annyira nem szeretem ezt a számot, hogy újra és újra meghallgassam.

Nah és most mit csináljak?- kérdeztem magamtól
- Nos Milly-vel nem fogok találkozni, egyértelmű okok miatt
- Rob… pfff, hát inkább nem
- Aztán, még ott van pár munkatársam, akik közül csak Kevin jöhet szóba.
Bingó… hát persze. Kevin sokat szokott bulizni, bár többnyire meleg bárba jár, de most megkérem, hogy menjünk olyan helyre, ahol többnyire heteró pasik vannak.
Bekapcsoltam telefonomat, ami rögtön csipogni kezdett, jelezve, hogy két üzenetem is érkezett. Sejtettem ki írhat. De nem foglalkoztam vele, inkább felhívtam Kevint.
- Szia Mandy
- Szia, figyelj, mond hogy ma este szabad vagy.
- Hát tulajdonképpen…
- Ne, csak azt ne mond, hogy nem érsz rá
- Ha megvártad volna, még befejezem akkor azt is el, tudtam volna mondani, hogy free vagyok baby
- Isten vagy. Figyelj, ma menjünk el jó kis helyre bulizni, tudod ahol kellemes zene, szól nah és jó pasik, vannak.
- Pedig én meleg bárt javasoltam volna- nevetett
- Hozhatod a haverjaidat
- Tom biztos jön, tudod, tegnap már randiztunk is.
- Ő az a szőke srác, aki drogozik? Mond hogy nem
- De, viszont már leszokott
- Egy hete tiszta és már leszokott?
- Lehetnél pozitívabb is.
- Én az vagyok, de nyugi, ha majd nekem lesz igazam, nem fogok azzal jönni, hogy én megmondtam.
- Rendben, akkor tízre legyél kész. Segítsek?
- Nem, nem kell, csak kivasalom a hajam és felkapok egy ruhát.
- Oké, addig semmi rosszalkodás.
- Mert én olyan rossz vagyok mi?
- Néha
- Nah leteszem. Ciao
- Puszi.

A nap további részében, úgy pörögtem, mint aki bolondgombát evett. Alig vártam, hogy végre egy igazán jót bulizhassak. Nem is tudom mikor voltam utoljára…
Este nyolc körül, már tényleg nem bírtam magammal ezért elkezdtem készülődni. Kedvenc ruháimat kiraktam az ágyra majd válogatni, kezdtem. Kapásból négyet kiraktam, a maradék kettő közül, pedig hosszas hezitálás és próbálgatás után a mini feketét választottam, ami strasszokkal volt díszítve. Elvégre bulizni megyek, nem?
Hajamat egyszerűen csak kivasaltam, nem akartam olyanokkal foglalkozni, mint a göndörítés, vagy hajcsavarás. Szemeimet füstösre festettem, ajkamra pedig rózsaszín szájfényt kentem, a csábítóbb hatás kedvéért, majd egy gyors pirosítás és mát kész voltam. De még csak fél tíz! A maradék időmben ittam egy nah jó kettő energiaitalt. Bemelegítésként, most sem próbálkoztam alkohollal.
Tízre aztán végre betoppant Kevin, díszes kíséretével együtt.

- Csini vagy drágám- bókolt nekem az egyik barátja, enyhén nyávogó hangon
- Köszi, te sem vagy rossz.
- Nah elég legyen, inkább induljunk- szólt közbe Kev

Taxiba ültünk majd negyed óra múlva megérkeztünk. Az emberek már hosszú sorokban álltak a bejárat előtt. Egyből arra gondoltam, hogy ma ebből nem lesz buli, mert mire beérünk hajnal lesz, de Kevin gyorsan megnyugtatott hogy neki VIP jegye van. Szerencsére.
Mikor beértünk Kevin, azonnal gondoskodott a külön asztalunkról, amit nemsokára meg is kaptunk. Mindenki kényelmesen helyet foglalt és ekkor tudatosult bennem, hogy én vagyok az egyetlen nő a társaságban. Remek, de nem baj én akkor is jól fogom magam érezni. A fiúk leadták a rendelést a pincérsrácnak, természetesen vagy öt percig kellett őket győzködnöm, hogy nem iszom alkoholt főleg nem vodkát és rumot. Így én maradtam a citromos Bacardi-nál.
A szórakozóhely kezdett tele lenni. DJ is inkább slágereket játszott a táncoló közönségnek, akik mindig egy hangos sikítással jelezték tetszésüket. Én sem bírtam a helyemen maradni, ezért otthagytam kedvenc társaságomat és a táncparkettre indultam. Még hallottam, hogy Kevin utánam kiállt, de már nem akartam visszafordulni. Befurakodtam a tömegbe és kedvenc számomra azonnal mozgatni, kezdtem csípőmet, miközben teli torokból énekeltem a dalszöveget. Még a szám közepénél sem tarthattunk mikor valaki magához húzott. Fenekemet szorosan hozzányomtam, az ismeretlen férfi pedig simogatni kezdett. De úgy, hogy azt hittem felgyulladok. Érintése nem volt közönséges, nem markolászott össze vissza, úgy bánt velem, mint egy igazi nővel. És ez nagyon tetszett. Szembe akartam vele fordulni, de amint megérezte, hogy mire készülök, még szorosabban magához húzott, én pedig nem tudtam ellenkezni. Még két számot táncoltunk így végig, mikor megelégeltem, hogy nem látom az arcát, ezért mikor nem figyelt, kibújtam karjaiból és megfordultam.
Nem is értem, miért ellenkezett annyira hogy lássam, hiszen a srác nagyon jól néz ki. Barna haj, barna szem és egy kis borosta, amit mindig is imádtam a pasikon. Beszélni szerettem volna vele, ezért fejemmel a bár felé intettem. Talán ott már, hallani fogjuk egymást.

- Szia én Mandy vagyok - mutatkoztam be
- Én meg Tom, örvendek. Kérsz valamit inni?
- Egy Bacardit.
- Valami erősebbet, esetleg?
- Nem bírom az alkoholt.
- Egyedül jöttél?
- Jah, nem csak a többiek nem akartak táncolni. Nah és te?
- Nem én sem egyedül jöttem. Jut eszembe nincs kedved odajönni hozzánk?
- De, miért ne?!

Kicsit meglepett, hogy rögtön a barátihoz invitál, mikor még csak annyit tud rólam, hogy Mandy a nevem és, hogy nem bírom az alkoholt, de hát végül is nem volt ellenemre. A VIP részleg felé húzott, ahol az asztalunknál már nem volt senki, csak az üres poharak. Nem törődtem vele. Továbbmentünk és egyre sötétebb és csendesebb lett a légkör. Kezdtem kicsit megijedni, hátha nem tisztességesek a szándékai, ám akkor egy hatalmas kör alakú bőr kanapéhoz értünk. Tom bemutatott haverjainak, majd szorosan maga mellé rántott. Eléggé feszélyezve éreztem magam és erre még az is rátett egy lapáttal, hogy egy újabb srác csatlakozott hozzánk. Mindenkivel lepacsizott, majd mikor felém fordult, köpni, nyelni nem tudtam.

- Szia Mandy- köszönt rám Rob,de olyan arccal mint aki meg sem lepődik, hogy itt vagyok
- Ti ismeritek egymást? – kérdezte Tom
- Sajnos igen- vágtam rá rögtön, mire Rob egy gúnyos pillantással jutalmazott.
- Nah és honnan ismeritek egymást?- kérdezte az egyik srác.
- Munkakapcsolat- válaszoltam, mire mindenki felnevetett.
- Mi olyan vicces srácok?
- Semmi, semmi- válaszolta mindegyik, majd tovább röhögtek.
- Hát akkor további jó szórakozást – otthagytam őket és visszamentem a saját asztalunkhoz. A fiúk még mindig sehol nem voltak. Remek. Azért jöttem el, hogy egy jót bulizzak, erre most itt ülök egyedül, és tisztára hülyén érzem magam, amiért azok az idióták kinevettek. Annyira ideges voltam, hogy felkaptam az egyik poharat az asztalról és megittam, ami benne volt. Meglepetésemre, valami üdítő volt benne

- Nem kéne innod – szólt közbe Rob, mikor a második adagot készültem lehúzni.
- Neked meg nem kéne beleszólnod. Nagylány vagyok. Menj vissza az idióta haverjaidhoz
- Jó volt a tánc?
- Milyen tánc?
- Hát, amikor ott kint táncoltunk
- Ne is haragudj, de biztos összekeversz valakivel.
- Tudod- kezdett bele, miközben jó szorosan mellém ült. – nagyon szexi vagy ebben a ruhában és mikor megláttalak ott egyedül, rögtön utánad mentem és táncolni kezdtünk, de mikor meg akartál fordulni helyet cseréltem Tommal, mert tudtam, hogy ha meglátsz, akkor ideges leszel. De én ezt nagyon nem szeretném- simított végig arcomon. A Lélegzetem is elakadt. Nem csak, hogy elpirultam, de egész testem libabőrös lett érintésétől.

- Rob kérlek…
- Itt van John?
- Nem- suttogtam

Kezét végighúzta nyakamon, majd egyre lejjebb és lejjebb, miközben ajkával fülemet kényeztette. Ujjával kicsit feltűrte minim szélét és combomat kezdte simogatni. Hangosan felnyögtem. Tudtam, ha most nem állítom le, nem fogok tudni neki ellenállni.










Tovább akartam írni, de az előzőhöz csak hárman írtatok! Most legyetek aktívabbak, ha nem nagy kérés :D :D Negatív véleményt is várok!!!!!!!